Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
A Délvidéki Magyar Holokauszt Irodalma - Makultur.hu
Ajánlók
|
|
Rémuralom a Délvidéken Szerk.: Csorba Béla, Matuska Márton, Dr. Ribár Béla, Atlantis, Újvidék, 2004.
2003. október 24-én és 25-én a Vajdasági Tudományos Társaság Újvidéken délvidéki, erdélyi és magyarországi történészek, jogászok, helytörténészek, egyházi személyiségek, egykori szemtanúk részvételével tudományos tanácskozást tartott az 1944-45. évi délvidéki magyarellenes atrocitásokról. A könyv a tanácskozáson elhangzott referátumokat tartalmazza. |
|
|
|
Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007.
Teleki Júliának ez már a harmadik könyve, amely az 1944-45-ös délvidéki véres eseményekkel foglalkozik. Az írónő maga is áldozata volt a magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseknek, csúrogi magyarként családja életben maradt tagjaival együtt telepítették ki. Éveken keresztül azon kevesek egyike volt, aki felemelte hangját és kutatni merte a délvidéki magyarság egyik legszomorúbb történelmi korszakát. |
|
|
|
Csorba Béla: Szétszórt csontjaink Temerin, 2011.
A szerző 1944/45-ös eseményekkel foglalkozó cikkeit tartalmazó kötet elsősorban a Jareki (Tiszaistvánfalvai) haláltábor borzalmait tárja olvasói elé, mellékelve az eddig feltárt magyar áldozatok névsorát Emellett a kötet foglalkozik a Vajdaság szerte lévő táborok létrejöttének körülményeivel is. |
|
|
|
Magyar tragédia 1944-1947 [Szerk.: Schmidt Mária, Halmy Kund], XX . Század Intézet, Budapest, 2011.
A XX. Század Intézet gondozásában megjelent Magyar Tragédia 1944-1947 album a Terror Háza Múzeum időszaki kiállítás-sorozatának az összegzése. Emléket állít azoknak a nehéz sorsú embereknek, áldozatoknak, akinek a történeteikről beszélni sem volt szabad. Bőséges képanyag segítségével betekintést ad a holokauszt, a szovjet hadifogolytáborok rémségeibe, szól a csehszlovákiából elűzött, meghurcolt magyarokról, a svábok sorsáról Európában és Magyarországon, illetve az 1944-45-ös délvidéki magyarok tragédiájáról. |
|
|
|
Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Hálózat a Szabad Információért Alapítvány, Szeged, 2007.
A szerző 1995-ben megjelent könyvének átdolgozott, bővített kiadása. Átfogó, tudományos munka az 1944-45-ös magyarkanizsai, martonosi és adorjáni eseményekről. Levéltári adatokat, szemtanúkkal folytatott beszélgetéseket és tetemes fotóanyagot tartalmaz. |
|
|
|
Dr. Balla Ferenc - Dr. Balla István: Bezdán története A jugoszláv katonai közigazgatás bevezetésétől a termelő parasztszövetkezetek felbomlásáig (1944-1953). Logos, Tóthfalu, 2001.
Az könyv az alcímben jelzett időkeretben tárgyalja Bezdán történetét, bő kitekintést adva a magyarok elleni 1944/45-ös attrocitásokról. A szerzők felhasználják a napilapok idevonatkozó írásait, a Zombori Történelmi levéltárban hozzáférhető iratokat, valamint szemtanúk és túlélők visszaemlékezéseit. |
|
|
|
Teleki Júlia: Keresem az apám sírját Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu, 1999.
Teleki Júlia 1996-ban megjelent Visszatekintés a múltba című könyvének bővített kiadása. A szerző személyes élményként élte át a második világháború végén lezajlott eseményeket (egyéves csurogi lakos volt, amikor édesapja áldozatul esett). Megható szavakkal szólt a könyv elkészítésének történetéről, a saját, valamint a csurogi, zsablyai és mozsori magyarok szomorú sorsáról. Összegzése szerint a csurogi veszteség 498 fő. |
|
|
|
Illés Sándor: Akikért nem szólt a harang Tevan Kiadó, Budapest, 1991.
A szerző második regénye Temerin 1944/45-ös eseményeiről. Angol fordítása, For whom the bell did not toll, címen jelent meg az Erdélyért Alapítvány kiadásában. |
|
|
|
Illés Sándor: Sirató Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977.
A szerző művében regényes változatban meséli el a temerini vérengzés történetét a tömegsír pereméről megszökött Horvát István kisbíró elbeszélése alapján. |
|
|
|
Burány Nándor: Összeroppanás Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1968.
Összeroppanás című könyvében a szerző a zentai vérengzésekről számol be. Saját bevallása szerint „A magyarok ellen 44-45-ben elkövetett atrocitásokban a családomon keresztül személyesen is érintve voltam. Tudtuk, mi történik nap mint nap a zentai Amerika Szálló pincéjében. Egymás között titkon beszéltünk a történésekről, írni azonban senki sem mert róluk. Senki sem akart emiatt börtönbe kerülni vagy munkanélkülivé válni." Könyvének hatására határozat született az atrocitások kivizsgálásának szükségességéről. Később azonban mindez feledésbe merült. |
|
|
|
Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945. Szeged-Zenta, 2011.
Molnár Tibor könyvében iratokon keresztül követhetjük nyomon az 1944-45-ös Zentán és környékén lejátszódó magyarellenes atrocitásokat, illetve a szerző tudományos igényű iratválogatásának köszönhetően a partizánhatalom korai szakaszának intézkedéseibe és iratkezelésébe nyerhetünk bepillantást. |
|
|
|
Horváth M. Orbán: Eltévedt hősök téves csatatéren Szeged, 2011.
A szerb és magyar nyelven megjelent kiadvány Kabol második világháborús történetét dolgozza fel. Szól az 1944/45-ös alsó- és felsőkaboli (kovilji) partizán leszámolásokról, felhasználva a Vajdasági levéltárban található iratokat. |
|
|
|
Mementó 1944-45 Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Bajmok, 2010.
A Mementó 1944-45 című tanulmánykötet fókuszában az 1944-45-ös délvidéki események állnak. A kötet a huszadik századi történelemben még hidegebb napokként jegyzett időszakot kutató történészek, helytörténészek írásait közli, azokat a szövegeket, amelyek a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság első, Oromhegyesen 2009 őszén megszervezett konferenciáján hangzottak el. |
|
|
|
Impériumváltás a Vajdaságban(1944) / Promena imperije u Vojvodini 1944 godine. Szerk.: Biernacki Karol, Fodor István. Szeged, Zenta: Csongrád Megyei Levéltár, Zentai Történelmi Levéltár, 2010. (Dél-alföldi évszázadok, 28.).
Csongrád Megyei Levéltár és a zentai Történelmi Levéltár közös kiadványa, amely a 2009. október 15-én Zentán megtartott Impériumváltás a Vajdaságban című tanácskozás előadásait tartalmazza. (A. Sajti Enikő, Matuska Márton, Zoran Janjetović, Pál Tibor, Slobodan Bjelica, Mezei Zsuzsanna, Molnár Tibor) |
|
|
|
Hornyák Árpád: Találkozások - ütközések. Fejezetek a 20. századi magyar-szerb kapcsolatok köréből. Virágmandula Kft., Budapest, 2011.
A kötet Hornyák Árpád fontosabb publikációi tartalmazza, a magyar szerb kapcsolatok témakörében. Foglakozik a magyar-szerb kapcsolatok kevésbé ismert részleteivel, déli szomszédunk külpolitikájával, de néhány írásban kitekintést ad arra vonatkozóan is, hogy miként látnak minket a Dunától és a Drávától délre. |
|
|
|
Matuska Márton: Megvert pásztorunk Református Keresztyén Egyház, Bácsfeketehegy, 2008.
Pap mártírjaink között kiemelkedő hely illeti meg Gachal János torontálvásárhelyi református püspököt. Sorsával és mártírhalálával a szerző nem először foglalkozik, és ez nem véletlen. Gachal János ugyanis mind Torontálvásárhely, mind az egész Délvidék, különösen a Bánság reformátusságának lelki gondozásában, szervezeti és művelődési életében kiemelkedő szerepet játszott, s erre, valamint a világháború emberpróbáló éveiben tanúsított derekas magatartására büszke lehet Torontálvásárhely, de az egész vajdasági magyarság is. |
|
|
|
Szloboda János: Zentán történt `44-ben Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2005
A szerző 1997-ben megjelent könyvének átdolgozott, bővített kiadása. Átfogó munka az 1944-45-ös zentai eseményekről. |
|
|
|
A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség Napvilág Kiadó, Budapest, 2004.
A. Sajti Enikő 2004-ben megjelent könyvében egy fejezetet szentel a délvidéki vérengzéseknek. Dokumentumok, levéltári adatok, korabeli újságok összesítésével világít rá a történtekre. Teszi ezt mindenféle érzelmi megnyilvánulás nélkül, magukra a konkrét tényekre alapozva. Az áldozatok számát is meglehetősen tág határok közé helyezi, mert a feltárt adatok ezt teszik lehetővé számára. Konkrét helységekre ugyan nem tér ki a szerző, az események egészéről ad inkább képet tudományos igényességgel. |
|
|
|
Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin, 2004.
A zsablyai eseményeket dolgozta fel visszaemlékezők segítségével Matuska Márton. Beszámol arról, hogyan hajtották a megmaradt falubelieket 1945 januárjában, farkasordító hidegben, gyalogmenetben a járeki koncentrációs táborba; azokat, akiket 1944 októberében és novemberében nem kínoztak halálra vagy nem végeztek ki a partizánok. |
|
|
|
Mementó Magánkiadás, Szabadka, 2003.
A szabadkai áldozatok listája 1994-ben Mementó címen jelent meg, amely nemcsak Szabadka, hanem a környékbeli helységek áldozatainak névsorát is tartalmazza. Folyamatosan bővülő kiadványról van szó, amely új nevekkel kiegészítve megjelent 2001-ben, majd 2003-ban is. |
|
|
|
Ádám István, Csorba Béla, Matuska Márton és Ternovác István: A temerini razzia VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin, 2001.
Átfogó mű az 1944-45-ös temerini eseményekről. Eddig ez a legteljesebb feldolgozás a helyi monográfiák közül. Levéltári adatokat, interjúkat, fotókat tartalmaz, a végén pedig közöl egy összesített listát az áldozatokról és haláluk körülményeiről. |
|
|
|
Papp Imre: Ez a mi kálváriánk Újvidék, 1999.
A szerző különös módon, de megrázó erővel és nemes szándékkal foglalkozik a címben foglaltakkal. Nem egyoldalú, hanem szerb szerzőket idézve bemutatja azt is, amit a magyar hatóságok követtek el a sziváci szerbekkel szemben 1941-től 1944 őszéig. Majd részletesen tárgyalja az 1944-ben bekövetkezett magyarírtást. Minden jóindulatú ember számára világossá válik majd, aki elolvassa ezt a könyvet, hogy a mérleg nyelve nem mutat egyenleget, |
|
|
|
S nem törődtök vele, a holnap mit őröl - Források a Délvidék történetéhez III. Szerk.: Csorba Béla. Hatodik Síp Alapítvány, 1999. |
|
|
Cirkl Zsuzsa - Fuderer László: Bácskai golgota - a vallásüldözés áldozatai. Logos GrafikaiMűhely, Tóthfalu 1998.
A szerzők kezéből hézagpótló munka került ki, amely nemcsak egyháztörténelmi, de a szűkebb Bácskának történelme szempontjából is igen jelentős. Fáradságos és áldozatos munkájuknak köszönhetjük, hogy riportalanyaik nem vitték sírba golgotai élményeiket. A könyv egy fejezetben tárgyalja a Délvidéken 1944-45-ben megkínzott és kivégzett papok tragédiáját. |
|
|
|
Szloboda János: Zentán történt `44-ben Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék, 1997.
A Zentán történt borzalmakról szól Szloboda János nyugalmazott tanár írt 1997-benírt könyve. A szerző leközli a Zentai Történelmi Levéltárban megtalált hivatalos áldozati névsort, mely 65 személy nevét tartalmazza. Könyvében ezen felül még 21 név szerint említett áldozat kivégzéséről van bizonyíték. |
|
|
|
Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon Magánkiadás, Szeged, 1995.
A címben említett három helység 1944-45-ös eseményeit tárgyalja a könyv, interjúkkal és levéltári forrásokkal kiegészítve. A szerző maga is leszármazottja egy megcsonkított magyar családnak, így a száraz történelmi tények mellett nyomon követhetjük a téma iránti érzelmi, erkölcsi elkötelezettségét. A három helység áldozatainak listáját szemtanúk és visszaemlékezők segítségével próbálja összeállítani. |
|
|
|
Mészáros Sándor: Holltá nyilvánítva Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1995.
Dr. Mészáros Sándor e könyvében a Bácskára vonatkozó 1944/45-ös áldozatok azonosítását kísérli meg a holltá nyilvánítási végzések átvizsgálásával. Elképzelése arra alapozódott, hogy Jugoszlávia Hivatalos Lapjának holttá nyilvánítási hirdetéseibõl megkísérelje név szerint összeírni a tárgyalt idő alatt, tehát az 1941-1945 között elveszett délvidéki magyarok közül azokat, akiket nem írtak be a halotti anyakönyvekbe, hanem a hozzátartozók kezdeményezésére, utólag, bírósági eljárás útján holttá nyilvánítottak. |
|
|
|
Mojzes Antal: Halottak napja Bajmokon Cnesa Kiadó, Bajmok, 1994.
A monografikus munkák közül elsőként Mojzes Antal nyugalmazott bajmoki tanító könyve jelent meg 1994-ben, Halottak napja Bajmokon címmel. A szerző 112 magyar áldozatról tesz említést. Mojzes a monográfia megjelenése után tovább gyűjtötte az adatokat, és az azóta készített összegzése szerint a bajmoki földbe összesen 229 személy van eltemetve. Legnagyobb részük az ismert tömegsírban nyugvó helybeli, de igen sok pacséri is van köztük, aki Bajmokon lett kivégezve és ott is lett eltemetve. |
|
|
|
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában Magvető könyvkiadó, Budapest, 1991.
Az író a hatvanas években megírta az 1942-ben Újvidéken és környékén lejátszódó razzia történetét, és saját bevallása szerint azt várta, hogy akadjon egy becsületes szerb nemzetiségű író vagy történész, aki tényszerűen beszámol az 1944-45-ös eseményekről. Mivel ez addig nem történt meg, így 1991-ben kiadta az 1944-45-ös eseményekről szóló könyvét. Cseres összegyűjtötte, feldolgozta a bácskai magyarirtásra vonatkozó elszórt publikációkat, olvasói leveleket és egyéb dokumentumokat, azonban munkája hiteles és tudományos történelmi képet nem fest az eseményekről, inkább regényes változat, amelyben a szerző írói átéléssel ábrázol. |
|
|
|
Matuska Márton: A megtorlás napjai Fórum, Újvidék, 1991.
A könyv előzményeként a szerző a Magyar Szó című vajdasági napilapban 1990. október 14-től 1991. február 27-ig tartó sorozatban, 130 részben közölte olvasóival és a világ nyilvánosságával az 1944-45-ös magyarellenes megtorlások menetét, valamint részleteket a vérengzés lefolyásáról. A sorozat később könyv formájában is megjelent 1991-ben Újvidéken, és még ugyanebben az évben Budapesten is. Matuska könyvében betekintést ad a délvidéken történt magyarellenes atrocitásokról. Felhasználja az akkor hozzáférhető dokumentumokat, sőt pontosítja az információkat szemtanúkkal készített beszélgetésekkel. Konkrét bizonyítékokkal alátámasztva elsőként veti fel Tito és a jugoszláv partizánok felelősségét, valamint a haláltáborok (Járek, Gákovó, Krusevlye) létét. |
|
|
|
Dr. Szántó Konrád: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája Mécses, Budapest, 1991.
A könyv azoknak a magyar katolikus egyháziaknak, túlnyomó rész felszentelt papoknak a sorsát veszi szemügyre, akik valamilyen módon a kommunista rendszernek lettek halálos áldozatai. A második fejezet a szerb partizánok rémtetteivel foglalkozik. |
|
|
|
Szigethy György: Szemtanúja voltam Tito délvidéki vérengzésének KMV, Cleveland, 1956.
A szerző ebben a könyvben `44 őszétől 1947-ig mondja el, amit szemtanúként Újvidéken ez idő alatt átélt. Művében szól az 1944/45-ös magyarellenes attrocitásokról is. |
|
|
|
Sulyok Dezső: A magyar tragédia. A trianoni béke és következményei A szerző kiadása, Neewark, 1954.
Sulyok Dezső összefoglaló munkájában megemlíti az 1944/45-ös magyarellenes attrocitásokat. |
|
|
|
Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött Eredeti kiadás: The Struggle behind the Iron Curtain, MacMillan, New York, 1948.
Az 1944-45-ös magyarellenes atrocitások témájával eleinte kizárólag a nyugatra menekült visszaemlékezők foglalkoztak. Az egyik első írásos munka, amelyben utalásokat találunk a témára, Nagy Ferenc száműzött miniszterelnök visszaemlékezése. A könyvben csupán egy mondatban történik utalás a „németek kivonulását követő tömeges magyarmészárlás heteiről..." A könyv 1990 megjelent Magyarországon is. |
|
A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány indítványozza, hogy a Délvidéki Magyar Holokauszt oktatása kerüljön be magyar történelem oktatásunk törzsanyagába és természetesen a mindenkori érettségi tételek közé is! Az oktatás részeként az ajánlott olvasmányok köre minden iskola könyvtárában legyen elérhető! Ezt a törekvést e könyvek tömeges újrakiadásával is szívesen támogatja alapítványunk.