2017. Álom hava (December) 11.-e - Árpád, Árpa neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
A Délvidéki Magyar Holokauszt Irodalma - Makultur.hu
Ajánlók

Rémuralom a Délvidéken

Rémuralom a Délvidéken
Szerk.: Csorba Béla, Matuska Márton, Dr. Ribár Béla, Atlantis, Újvidék, 2004.
2003. október 24-én és 25-én a Vajdasági Tudományos Társaság Újvidéken délvidéki, erdélyi és magyarországi történészek, jogászok, helytörténészek, egyházi személyiségek, egykori szemtanúk részvételével tudományos tanácskozást tartott az 1944-45. évi délvidéki magyarellenes atrocitásokról. A könyv a tanácskozáson elhangzott referátumokat tartalmazza.

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok?

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok?
Óbecse, 2007.
Teleki Júliának ez már a harmadik könyve, amely az 1944-45-ös délvidéki véres eseményekkel foglalkozik. Az írónő maga is áldozata volt a magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseknek, csúrogi magyarként családja életben maradt tagjaival együtt telepítették ki. Éveken keresztül azon kevesek egyike volt, aki felemelte hangját és kutatni merte a délvidéki magyarság egyik legszomorúbb történelmi korszakát.

 


Csorba Béla: Szétszórt csontjaink

Csorba Béla: Szétszórt csontjaink
Temerin, 2011.
A szerző 1944/45-ös eseményekkel foglalkozó cikkeit tartalmazó kötet elsősorban a Jareki (Tiszaistvánfalvai) haláltábor borzalmait tárja olvasói elé, mellékelve az eddig feltárt magyar áldozatok névsorát Emellett a kötet foglalkozik a Vajdaság szerte lévő táborok létrejöttének körülményeivel is.

Magyar tragédia 1944-1947

Magyar tragédia 1944-1947
[Szerk.: Schmidt Mária, Halmy Kund], XX . Század Intézet, Budapest, 2011.
A XX. Század Intézet gondozásában megjelent Magyar Tragédia 1944-1947 album a Terror Háza Múzeum időszaki kiállítás-sorozatának az összegzése. Emléket állít azoknak a nehéz sorsú embereknek, áldozatoknak, akinek a történeteikről beszélni sem volt szabad. Bőséges képanyag segítségével betekintést ad a holokauszt, a szovjet hadifogolytáborok rémségeibe, szól a csehszlovákiából elűzött, meghurcolt magyarokról, a svábok sorsáról Európában és Magyarországon, illetve az 1944-45-ös délvidéki magyarok tragédiájáról.

Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok

Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok
Hálózat a Szabad Információért Alapítvány, Szeged, 2007.
A szerző 1995-ben megjelent könyvének átdolgozott, bővített kiadása. Átfogó, tudományos munka az 1944-45-ös magyarkanizsai, martonosi és adorjáni eseményekről. Levéltári adatokat, szemtanúkkal folytatott beszélgetéseket és tetemes fotóanyagot tartalmaz.

Dr. Balla Ferenc - Dr. Balla István: Bezdán története

Dr. Balla Ferenc - Dr. Balla István: Bezdán története
A jugoszláv katonai közigazgatás bevezetésétől a termelő parasztszövetkezetek felbomlásáig (1944-1953). Logos, Tóthfalu, 2001.
Az könyv az alcímben jelzett időkeretben tárgyalja Bezdán történetét, bő kitekintést adva a magyarok elleni 1944/45-ös attrocitásokról. A szerzők felhasználják a napilapok idevonatkozó írásait, a Zombori Történelmi levéltárban hozzáférhető iratokat, valamint szemtanúk és túlélők visszaemlékezéseit.

Teleki Júlia: Keresem az apám sírját

Teleki Júlia: Keresem az apám sírját
Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu, 1999.
Teleki Júlia 1996-ban megjelent Visszatekintés a múltba című könyvének bővített kiadása. 
A szerző személyes élményként élte át a második világháború végén lezajlott eseményeket (egyéves csurogi lakos volt, amikor édesapja áldozatul esett). Megható szavakkal szólt a könyv elkészítésének történetéről, a saját, valamint a csurogi, zsablyai és mozsori magyarok szomorú sorsáról. Összegzése szerint a csurogi veszteség 498 fő.

Illés Sándor: Akikért nem szólt a harang

Illés Sándor: Akikért nem szólt a harang
Tevan Kiadó, Budapest, 1991.
A szerző második regénye Temerin 1944/45-ös eseményeiről. Angol fordítása, For whom the bell did not toll, címen jelent meg az Erdélyért Alapítvány kiadásában.

Illés Sándor: Sirató

Illés Sándor: Sirató
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977.
A szerző művében regényes változatban meséli el a temerini vérengzés történetét a tömegsír pereméről megszökött Horvát István kisbíró elbeszélése alapján.

Burány Nándor: Összeroppanás

Burány Nándor: Összeroppanás
Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1968.
Összeroppanás című könyvében a szerző a zentai vérengzésekről számol be. Saját bevallása szerint „A magyarok ellen 44-45-ben elkövetett atrocitásokban a családomon keresztül személyesen is érintve voltam. Tudtuk, mi történik nap mint nap a zentai Amerika Szálló pincéjében. Egymás között titkon beszéltünk a történésekről, írni azonban senki sem mert róluk. Senki sem akart emiatt börtönbe kerülni vagy munkanélkülivé válni." Könyvének hatására határozat született az atrocitások kivizsgálásának szükségességéről. Később azonban mindez feledésbe merült.

Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945.

Molnár Tibor: A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945.
Szeged-Zenta, 2011.
Molnár Tibor könyvében iratokon keresztül követhetjük nyomon az 1944-45-ös Zentán és környékén lejátszódó magyarellenes atrocitásokat, illetve a szerző tudományos igényű iratválogatásának köszönhetően a partizánhatalom korai szakaszának intézkedéseibe és iratkezelésébe nyerhetünk bepillantást.

Horváth M. Orbán: Eltévedt hősök téves csatatéren

Horváth M. Orbán: Eltévedt hősök téves csatatéren
Szeged, 2011.
A szerb és magyar nyelven megjelent kiadvány Kabol második világháborús történetét dolgozza fel. Szól az 1944/45-ös alsó- és felsőkaboli (kovilji) partizán leszámolásokról, felhasználva a Vajdasági levéltárban található iratokat.

Mementó 1944-45

Mementó 1944-45
Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság, Bajmok, 2010.
A Mementó 1944-45 című tanulmánykötet fókuszában az 1944-45-ös délvidéki események állnak. A kötet a huszadik századi történelemben még hidegebb napokként jegyzett időszakot kutató történészek, helytörténészek írásait közli, azokat a szövegeket, amelyek a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság első, Oromhegyesen 2009 őszén megszervezett konferenciáján hangzottak el.

Impériumváltás a Vajdaságban(1944) / Promena imperije u Vojvodini 1944 godine.

Impériumváltás a Vajdaságban(1944) / Promena imperije u Vojvodini 1944 godine.
Szerk.: Biernacki Karol, Fodor István. Szeged, Zenta: Csongrád Megyei Levéltár, Zentai Történelmi Levéltár, 2010. (Dél-alföldi évszázadok, 28.).
Csongrád Megyei Levéltár és a zentai Történelmi Levéltár közös kiadványa, amely a 2009. október 15-én Zentán megtartott Impériumváltás a Vajdaságban című tanácskozás előadásait tartalmazza. (A. Sajti Enikő, Matuska Márton, Zoran Janjetović, Pál Tibor, Slobodan Bjelica, Mezei Zsuzsanna, Molnár Tibor)

Hornyák Árpád: Találkozások - ütközések. Fejezetek a 20. századi magyar-szerb kapcsolatok köréből.

Hornyák Árpád: Találkozások - ütközések. Fejezetek a 20. századi magyar-szerb kapcsolatok köréből.
Virágmandula Kft., Budapest, 2011.
A kötet Hornyák Árpád fontosabb publikációi tartalmazza, a magyar szerb kapcsolatok témakörében. Foglakozik a magyar-szerb kapcsolatok kevésbé ismert részleteivel, déli szomszédunk külpolitikájával, de néhány írásban kitekintést ad arra vonatkozóan is, hogy miként látnak minket a Dunától és a Drávától délre.

Matuska Márton: Megvert pásztorunk

Matuska Márton: Megvert pásztorunk
Református Keresztyén Egyház, Bácsfeketehegy, 2008.
Pap mártírjaink között kiemelkedő hely illeti meg Gachal János torontálvásárhelyi református püspököt. Sorsával és mártírhalálával a szerző nem először foglalkozik, és ez nem véletlen. Gachal János ugyanis mind Torontálvásárhely, mind az egész Délvidék, különösen a Bánság reformátusságának lelki gondozásában, szervezeti és művelődési életében kiemelkedő szerepet játszott, s erre, valamint a világháború emberpróbáló éveiben tanúsított derekas magatartására büszke lehet Torontálvásárhely, de az egész vajdasági magyarság is.

Szloboda János: Zentán történt `44-ben

Szloboda János: Zentán történt `44-ben
Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2005
A szerző 1997-ben megjelent könyvének átdolgozott, bővített kiadása. Átfogó munka az 1944-45-ös zentai eseményekről.

A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség

A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség
Napvilág Kiadó, Budapest, 2004.
A. Sajti Enikő 2004-ben megjelent könyvében egy fejezetet szentel a délvidéki vérengzéseknek. Dokumentumok, levéltári adatok, korabeli újságok összesítésével világít rá a történtekre. Teszi ezt mindenféle érzelmi megnyilvánulás nélkül, magukra a konkrét tényekre alapozva. Az áldozatok számát is meglehetősen tág határok közé helyezi, mert a feltárt adatok ezt teszik lehetővé számára. Konkrét helységekre ugyan nem tér ki a szerző, az események egészéről ad inkább képet tudományos igényességgel.

Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok?

Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok?
VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin, 2004.
A zsablyai eseményeket dolgozta fel visszaemlékezők segítségével Matuska Márton. Beszámol arról, hogyan hajtották a megmaradt falubelieket 1945 januárjában, farkasordító hidegben, gyalogmenetben a járeki koncentrációs táborba; azokat, akiket 1944 októberében és novemberében nem kínoztak halálra vagy nem végeztek ki a partizánok.

Mementó

Mementó
Magánkiadás, Szabadka, 2003.
A szabadkai áldozatok listája 1994-ben Mementó címen jelent meg, amely nemcsak Szabadka, hanem a környékbeli helységek áldozatainak névsorát is tartalmazza. Folyamatosan bővülő kiadványról van szó, amely új nevekkel kiegészítve megjelent 2001-ben, majd 2003-ban is.

Ádám István, Csorba Béla, Matuska Márton és Ternovác István: A temerini razzia

Ádám István, Csorba Béla, Matuska Márton és Ternovác István: A temerini razzia
VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin, 2001.
Átfogó mű az 1944-45-ös temerini eseményekről. Eddig ez a legteljesebb feldolgozás a helyi monográfiák közül. Levéltári adatokat, interjúkat, fotókat tartalmaz, a végén pedig közöl egy összesített listát az áldozatokról és haláluk körülményeiről.

Papp Imre: Ez a mi kálváriánk

Papp Imre: Ez a mi kálváriánk
Újvidék, 1999.
A szerző különös módon, de megrázó erővel és nemes szándékkal foglalkozik a címben foglaltakkal. Nem egyoldalú, hanem szerb szerzőket idézve bemutatja azt is, amit a magyar hatóságok követtek el a sziváci szerbekkel szemben 1941-től 1944 őszéig. Majd részletesen tárgyalja az 1944-ben bekövetkezett magyarírtást. Minden jóindulatú ember számára világossá válik majd, aki elolvassa ezt a könyvet, hogy a mérleg nyelve nem mutat egyenleget,

S nem törődtök vele, a holnap mit őröl - Források a Délvidék történetéhez III.

S nem törődtök vele, a holnap mit őröl - Források a Délvidék történetéhez III.
Szerk.: Csorba Béla. Hatodik Síp Alapítvány, 1999.

Cirkl Zsuzsa - Fuderer László: Bácskai golgota - a vallásüldözés áldozatai.

Cirkl Zsuzsa - Fuderer László: Bácskai golgota - a vallásüldözés áldozatai.
Logos GrafikaiMűhely, Tóthfalu 1998.
A szerzők kezéből hézagpótló munka került ki, amely nemcsak egyháztörténelmi, de a szűkebb Bácskának történelme szempontjából is igen jelentős. Fáradságos és áldozatos munkájuknak köszönhetjük, hogy riportalanyaik nem vitték sírba golgotai élményeiket. A könyv egy fejezetben tárgyalja a Délvidéken 1944-45-ben megkínzott és kivégzett papok tragédiáját.

Szloboda János: Zentán történt `44-ben

Szloboda János: Zentán történt `44-ben
Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék, 1997.
A Zentán történt borzalmakról szól Szloboda János nyugalmazott tanár írt 1997-benírt könyve. A szerző leközli a Zentai Történelmi Levéltárban megtalált hivatalos áldozati névsort, mely 65 személy nevét tartalmazza. Könyvében ezen felül még 21 név szerint említett áldozat kivégzéséről van bizonyíték.

Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon

Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon
Magánkiadás, Szeged, 1995.
A címben említett három helység 1944-45-ös eseményeit tárgyalja a könyv, interjúkkal és levéltári forrásokkal kiegészítve. A szerző maga is leszármazottja egy megcsonkított magyar családnak, így a száraz történelmi tények mellett nyomon követhetjük a téma iránti érzelmi, erkölcsi elkötelezettségét. A három helység áldozatainak listáját szemtanúk és visszaemlékezők segítségével próbálja összeállítani.

Mészáros Sándor: Holltá nyilvánítva

Mészáros Sándor: Holltá nyilvánítva
Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1995.
Dr. Mészáros Sándor e könyvében a Bácskára vonatkozó 1944/45-ös áldozatok azonosítását kísérli meg a holltá nyilvánítási végzések átvizsgálásával. Elképzelése arra alapozódott, hogy Jugoszlávia Hivatalos Lapjának holttá nyilvánítási hirdetéseibõl megkísérelje név szerint összeírni a tárgyalt idő alatt, tehát az 1941-1945 között elveszett délvidéki magyarok közül azokat, akiket nem írtak be a halotti anyakönyvekbe, hanem a hozzátartozók kezdeményezésére, utólag, bírósági eljárás
útján holttá nyilvánítottak.

Mojzes Antal: Halottak napja Bajmokon

Mojzes Antal: Halottak napja Bajmokon
Cnesa Kiadó, Bajmok, 1994.
A monografikus munkák közül elsőként Mojzes Antal nyugalmazott bajmoki tanító könyve jelent meg 1994-ben, Halottak napja Bajmokon címmel. A szerző 112 magyar áldozatról tesz említést. Mojzes a monográfia megjelenése után tovább gyűjtötte az adatokat, és az azóta készített összegzése szerint a bajmoki földbe összesen 229 személy van eltemetve. Legnagyobb részük az ismert tömegsírban nyugvó helybeli, de igen sok pacséri is van köztük, aki Bajmokon lett kivégezve és ott is lett eltemetve.

Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában

Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában
Magvető könyvkiadó, Budapest, 1991.
Az író a hatvanas években megírta az 1942-ben Újvidéken és környékén lejátszódó razzia történetét, és saját bevallása szerint azt várta, hogy akadjon egy becsületes szerb nemzetiségű író vagy történész, aki tényszerűen beszámol az 1944-45-ös eseményekről. Mivel ez addig nem történt meg, így 1991-ben kiadta az 1944-45-ös eseményekről szóló könyvét. Cseres összegyűjtötte, feldolgozta a bácskai magyarirtásra vonatkozó elszórt publikációkat, olvasói leveleket és egyéb dokumentumokat, azonban munkája hiteles és tudományos történelmi képet nem fest az eseményekről, inkább regényes változat, amelyben a szerző írói átéléssel ábrázol.

Matuska Márton: A megtorlás napjai

Matuska Márton: A megtorlás napjai
Fórum, Újvidék, 1991.
A könyv előzményeként a szerző a Magyar Szó című vajdasági napilapban 1990. október 14-től 1991. február 27-ig tartó sorozatban, 130 részben közölte olvasóival és a világ nyilvánosságával az 1944-45-ös magyarellenes megtorlások menetét, valamint részleteket a vérengzés lefolyásáról. A sorozat később könyv formájában is megjelent 1991-ben Újvidéken, és még ugyanebben az évben Budapesten is. Matuska könyvében betekintést ad a délvidéken történt magyarellenes atrocitásokról. Felhasználja az akkor hozzáférhető dokumentumokat, sőt pontosítja az információkat szemtanúkkal készített beszélgetésekkel. Konkrét bizonyítékokkal alátámasztva elsőként veti fel Tito és a jugoszláv partizánok felelősségét, valamint a haláltáborok (Járek, Gákovó, Krusevlye) létét.

Dr. Szántó Konrád: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája

Dr. Szántó Konrád: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája
Mécses, Budapest, 1991.
A könyv azoknak a magyar katolikus egyháziaknak, túlnyomó rész felszentelt papoknak a sorsát veszi szemügyre, akik valamilyen módon a kommunista rendszernek lettek halálos áldozatai. A második fejezet a szerb partizánok rémtetteivel foglalkozik.

Szigethy György: Szemtanúja voltam Tito délvidéki vérengzésének

Szigethy György: Szemtanúja voltam Tito délvidéki vérengzésének
KMV, Cleveland, 1956.
A szerző ebben a könyvben `44 őszétől 1947-ig mondja el, amit szemtanúként Újvidéken ez idő alatt átélt. Művében szól az 1944/45-ös magyarellenes attrocitásokról is.

Sulyok Dezső: A magyar tragédia. A trianoni béke és következményei

Sulyok Dezső: A magyar tragédia. A trianoni béke és következményei
A szerző kiadása, Neewark, 1954.
Sulyok Dezső összefoglaló munkájában megemlíti az 1944/45-ös magyarellenes attrocitásokat.

Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött

Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött
Eredeti kiadás: The Struggle behind the Iron Curtain, MacMillan, New York, 1948.
Az 1944-45-ös magyarellenes atrocitások témájával eleinte kizárólag a nyugatra menekült visszaemlékezők foglalkoztak. Az egyik első írásos munka, amelyben utalásokat találunk a témára, Nagy Ferenc száműzött miniszterelnök visszaemlékezése. A könyvben csupán egy mondatban történik utalás a „németek kivonulását követő tömeges magyarmészárlás heteiről..."
A könyv 1990 megjelent Magyarországon is.

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány indítványozza, hogy a  Délvidéki Magyar Holokauszt oktatása kerüljön be magyar történelem oktatásunk törzsanyagába és természetesen a mindenkori érettségi tételek közé is! Az oktatás részeként az ajánlott olvasmányok köre minden iskola könyvtárában legyen elérhető! Ezt a törekvést e könyvek tömeges újrakiadásával is szívesen támogatja alapítványunk.