2017. Álom hava (December) 11.-e - Árpád, Árpa neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Magyar tájnyelvek - Makultur.hu
Ajánlók

Magyar tájnyelvek - Magyar tájszótárak...

Bálint Sándor : Szegedi szótár



... A „legszögedibb szögedi" centenáriumának ünnepén, 2004-ben a városi és egyetemi rendezvénysorozatot megelőző költségvetés tervezetében már javasoltam e páratlan kincsünk fölelevenítését. Akkor ezt Szeged Város Közgyűlésében a balvezetés ellenszavazatával elvetették, ellenben a 100. születésnapra - védelmi javaslatom elvetésével - a szülőházat is elbontották.
Méltó és maradandó emléke lehet Bálint Sándor örökségének és Szeged Városának az egyedülálló és éppen fél évszázada meg nem jelent, így csak könyvtáraink magányos példányaiként ismert „Szegedi szótár" új kiadása. Bálint Sándor e különleges műve a szögedi népnyelv veretes foglalata.A Móra Ferenc Múzeum őrzi a mester saját példányát, melyben a bejegyzések - immáron fél évszázada - az új, bővített kiadásra várnak. E tájszótár Városunk szellemi-nyelvi hagyatékának kincse a maga nemében páratlan, méretében is hatalmas, a Kárpát medence második legnagyobb ilyen alkotása. Csak az Európa-szerte is csúcsteljesítményként ismert Csűri Bálint féle „Szamosháti tájszótár" terjedelme múlja fölül... 


Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet 

Szegeden, 
2007. Föld hava (szeptember) 9.-én

--------------------------------

Ajánlott olvasmány: 

A Szegedi szótár (képviselői indítvány) (2004. Február 24.)

A „Szegedi szótár" kiadásának támogatása (módosító inditvány) - 2007. Szeptember 9.)



Magyar tájnyelvek - Magyar tájszótárak...

Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár



Sajátos nyelvi szigetet alkot annak a négy szlavóniai magyar falunak (Kórógy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu) alig négyezer főnyi magyarsága, amelynek nyelvét Dr. Penavin Olga egyetemi tanár immár több mint két évtizede tanulmányozza. E nagyszabású kutatómunka eredménye a szlavóniai (kórógyi) szótár, amelynek első kötetét 1968-ban tette közzé a szerző, ezt 1975-ben követte a második kötet (K-P), most pedig a mű befejező részét (R -ZS) tesszük az olvasó asztalára.

Feldolgozó és rendszerező munkája során szerzőnk szem előtt tartotta a magyar nyelvtudomány, különösen pedig a népnyelvi kutatás és a lexikográfia legújabb eredményeit és bevált gyakorlatát. Ennek megfelelően arra törekedett, hogy a szlavóniai (főképp kórógyi) népnyelv egész szókincsét összegyűjtse és feldolgozza, mivel „csak így lehet az illető tájnyelv szókészletére, meglevő, illetve meg nem levő fogalmaira fényt deríteni. Így kiderül, milyen formában, alakváltozatban élnek a közszavak, melyek hiányoznak, a gazdasági, társadalmi változások kifejezésére milyen új szavak, milyen másutt nem található idegen, más nyelvből átvett szavak jelentkeznek, melyek a saját táj szavak akár jelentésben, akár alakban, melyeket nem szótáraztak még, melyekhez fűződik néprajzi vagy egyéb érdekesség". 
Éppen ezért nemcsak a nyelvtudomány, de a néprajz iránt érdeklődő tudósok és olvasók megkülönböztetett figyelmére is joggal tart számot Dr. Penavin Olga műve, a szlavóniai (kórógyi) tájszótár három kötete.


Magyar tájnyelvek - Magyar tájszótárak...

Imre Samu : Felsőőri tájszótár

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüöüör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, - hajdan (1921-ben) a Lajtabánság fővárosa - ahonnan talán legérdekesebb tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi "nyugat-magyar" Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (Másutt sem.)

A sanyarú jelen jó híre talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola még Felsőőrben:

20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is!

Lajtabánságossan... üöriessen...
Szebb Jövüöt !
kíván

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

( nyelvjáráskutató, nyelvész doktor (1969), a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. )

  • Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
  • A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
  • Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
  • Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
  • A magyar nyelvjárások atlasza, I-IV. köt., Budapest, 1968-1978 (szerk. Deme Lászlóval).
  • A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
  • A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
  • Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
  • Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.