Bocskai

Díszmagyar

Magyar ünnepre díszmagyar!

Ahogyan a magyar ünnepek tisztes viselete volt a díszmagyar több, mint egy évszázadon át, úgy ma is illendő lenne holmi szánalmas nyugatmajmolás helyett...

A díszmagyar, a magyar műveltség alkotása, mely nagyjából a 19. századra kialakult nemzeti díszöltözet. Míg a népviselet, a vidéki szegényebb lakosság, addíg a díszmagyar az ország uralkodó rétegének viselete, mely a nemzeti öntudatot volt, és lenne ma is hivatott képviselni.

Széchenyi István díszmagyarban, Friedrich Amerling festményén

A magyar szabású díszruha fénykorát 1830-ban, V. Ferdinánd magyar király koronázási ünnepségén Pozsonyban érte el.

Ezt követően köznapi díszviseletté vált, majd pedig állami ünnepségeken viselték.

Ahogyan az Országház kötelező viselete volt több, mint egy évszázadon át, úgy ma is illendő lenne holmi szánalmas nyugatmajmolás helyett...

Az eredeti díszmagyar (ruházat) prémmel szegett, kócsagtollas süvegből vagy karimás kalpagból, panyókára vetett, prémmel szegélyezett bársonymentéből, álló gallérú, magasan zárt selyemdolmányból, testhez álló, dús zsinórozással díszített selyemingből és nadrágból, térdig érő sarkantyús csizmából vagy bokáig érő, oldalt fűzős cipőből és aranyrojtos fekete vagy fehér selyem nyakkendőből állt. Az öltözéket gazdag ékszerkészlet - gombok, öv, süvegdísz (forgó), kard, mente - és kardkötő egészítette ki.

A díszmagyar női változata is fölfedezésre és új viseletre érdemes!

Nemes vecseszéki Ferenczy Ida díszmagyarban a millennium alkalmával.

Ajánlott olvasmány:

• Tompos Lilla: A díszmagyar - a magyar díszviselet története, Magyar Mercurius Kiadó, 2005 ISBN 96-386-4693-4
  
  Évszázadok alatt formálódott, nemesedett a magyar kultúra egyik messze földön híres alkotása, a magyar díszviselet, a 19. századtól használatos nevén a díszmagyar. Sok száz névtelen és elhíresült mester formálta, alakította a hölgyek és urak pompás viseletét, hogy a nemzeti tradíció és a művészi alkotóerő együtthatásának remekműveként a 19. századra elnyerje végleges formáját. A végleges azonban nem jelent befejezettet - a nemzeti díszviselet formavilága máig tovább él, hétköznapjaink és ünnepeink része. Tompos Lilla művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum textiltárának vezetője e pompás viselet történetét írta meg a nagyközönség, a szakember és a ruhatervezők számára egyaránt. A kötet gazdag képanyaga legfontosabb közgyűjteményeink számos olyan kincsét is bemutatja, melyek még soha nem voltak láthatók a nagyközönség előtt.
• Csapody Miklós: A díszmagyar - JEGYZETEK, ESSZÉK, TANULMÁNYOK, Korona Kiadó, 2006 ISBN 96-395-8981-0
• Díszmagyar szabóság

Atilla

Népviseletek

A tartalom föltöltés alatt áll..