Javaslat
Zsigmond királyunk emlékezetének
méltó megőrzésére

Tisztelt Közgyűlés!

Zsigmond király (1387-1437) minden idők egyik legnagyobb magyar királya, az egyetlen Budán székelő német-római császár kora Európájának leghatalmasabb uralkodója és legnagyobb művészetpártolója (mecénása) volt. Racionális gondolkodásával és páratlan szervezőkészségével Magyarország központi szerepét kerek 50 esztendőre biztosította Európában.

Halála 500. évfordulóján Buda egyik főutcáját, a Budát és Óbudát összekötő főutat nevezték el róla. Ez az út már 1879 óta viselte a „budai császár", Zsigmond nevét, 1938-ban azonban a félezredéves évforduló alkalmából „Zsigmond király útjá"-vá nemesedett. Ezen út végén állhatott egykor a sárkánylovagok királyának palotája. Ugyanezen út 1947-ben, a kor trónfosztó hangulatában, a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond nevét kapta kissé disszonáns áthallásként, majd a Rákosi-rendszer „elsöprő" logikája szerint Frankel Leó nyerte el a lovagkirálytól a névadó tisztét.

Idén méltó főhajtással tiszteleg a Szépművészeti Múzeum a budai császár-király, Luxemburgi Zsigmond emlékének Sigismundus Rex et Imperator - Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállításával...

Ezúton, Zsigmond neve napján bátorkodom javasolni Önöknek a rendezvénysorozat megkoronázásául az utóbbi évezred legnagyobb Budán székelő uralkodójának tiszteletére, a reformok jegyében „Zsigmond király útja" nevét emléktáblával is megújítani. A munkáspárti Frankel Leó pedig bizonyára megleli majd illő helyét a fővárosi köztérnevek rendszerében.

Országunk fényét emelhetjük e méltó névadással és a hajdani nagyság emlékének hirdetésével. Európa népei büszkék a múltjukra, nekünk sem árt történelmünk fényesebb oldalait olykor megcsillantanunk...

Szíves egyetértésükben bízva tisztelettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség
Alapítvány
alapító

Kelt: Budán, 2006. Ígéret hava (május) 2.-án, Zsigmond napján