2018. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Szumer (emegir) - magyar nyelvi rokonságok - Makultur.hu
Ajánlók

Dr. Gosztony Kálmán

"Összehasonlító szumér nyelvtan", Svájc, 1977

A Szumir Nyelv Részletes adottságai összehasonlítása

1. Ragozás -névutók.
[török, kaukázusiak, magyar, finnugor, munda-kól, szantáli, tibeti, etruszk, paleo-sziberíai, paleo-amerikai nyelvek, eszkimó, japán, korea, néhány kelet afrikai nyelv]

2. Mérsékelt hangilleszkedés [török (teljes), magyar(mérsékelt), szantáli-munda-kól, dravida, (mérsékelt), tibeti-burmai.]

3. Váltakozó mássalhangzók. g-m, m-b(v), ng-m a végződésekben. n-m, n-l. kalam / kanam, (danol / dalol) (csuron/csurom)[török, magyar, dravida, tibet-burmai, kínai]

4. Mássalhangzók áthasonulása: [Jestin, Abrégé, 42] [magyar, paleo-szibériai, jenisszei, némely tunghuz nyelv.]

5. Mássalhangzók (részleges) gyengesége: [?][török, finnugor, magyar, óceániai nyelvek.]

6. Szóvégi mássalhangzók elhagyása:[magyar, tibeti-burma, óceániai nyelvek]

7. Magánhangzós jelleg: [magyar, finnugor, török, jenisszei, kínai, japán]
a/ a közbeiktatott fonémák, másodlagos magánhangzók (ejtés könnyítők) magyar (küld-tem, küld-ö-ttem stb) a tt kettőzés a jó hangzás végett.

8.  Szóalakítás (igenevek):kaukázusi, magyar, munda, szantali, tibet-burmai, török.

9. Igenevek:kaukázusi, finnugor, magyar, török, (munda, szantali -Hevesi V., 59)

10. Meghatározók: magyar (fontosak, -nő, fa, holmi-, stb.), burmai (rong), afrikai nyelvek (bantu),melanéziai nyelvek, maradványok angolban -man, -woman, -tree (és más)

11. Birtokos főnév hátravetése (kalapja az apámnak): regens rectum:[sémi, akkád, hamita, indoeurópai, latin, magyar, polinéziai]

12. Birtokos főnév előrehozása (apám kalapja): rectum regens:[török, magyar, nyugat-kaukázusi, bászk, tibeti, dravida, paleo-szibériai]
13.A birtokos eset, ragos, rektumot a regens birtok-raggal követi:magyar: (Apámnak a kalapja), finn, török.

14. A jelzői melléknév hátravetése (kalap, szép)szémita, hamita, latin és görög, észak nyugati kaukázusiak, népies magyar.

15. A jelzői melléknév előrehelyezése (szép kalap)dél-kaukázusiak (Grúz), magyar, finnugor, török, szanszkrit, indoeurópai,

16. Birtokragok, vagy birtokos névmások hátrahelyezésemagyar: (házam enyém), (Grúz, független névmások), finnugor,török, sémi, akkád, maláji, eszkimó.

17. Kérdő névmások és számjegyek birtokos ragja: [Szumér: ana-zu  = mi a tiéd?] magyar: mid?; Kaukázusiak.

18. Helyrag és birtokrag a partíciumokhoz: [ba-a-n i/ ba-a-a-ni = ad-tában] magyar: isten-ad-(o)-tt-á-ban, finnugor (igenév után),török nyelvek.

19. Többszörös összetétel, szócsoport-ragozás: kaukázusi nyelvek, török, magyar, finnugor, paleo-amerikai, eszkimó.

20. Egyes szám a többes szám helyet (névszóban és melléknevekben, magyar: (jó ember-ek); kaukázusiak, dravida, török nyelvek, néhány paleo-szibériai, óceániai.

21. Számnév, egyes szám használatamagyar: (tíz ember, nem tíz emberek), ural-altáji nyelvek, kaukázusi nyelvek, Grúz.

22. Hangtani hasonlóság a többes ragjainál: (Szumér -e-ne, Grúz  = -ni, Magyar -nyi; Szumér eš, Grúz -(e)n, es .

23. A névszó kettőzése a többes számban: (archaizmus);óceániai nyelvek.

24. A kölcsönösség kifejezése: lú =ember, lú-lú = egyik-másik ember;esetraggal: lú-lú-ra = ember-embernek (rész, eset). [Jestin, Abr., 61]

25. A nyelvtani nemek hiánya:kaukázusiak, magyar, török, óceániai nyelvek.

26. A tárgyeset ragtalan is lehet (látom a házam);kaukázusi nyelvek, finnugorok, régi magyar, mai magyar (a névmásoknál), tibet-burmai.

27. A mondattani szórend:kaukázusiak, ural-altájiak, kínai.a/ Az alany és állítmány közé tett tárgy és határozók.
Az ige a mondat végén:ural-altáji, magyar, paleo-szibériai, tibet-burmai, paleo-amerikaiak.
b/ A szó helyzete meghatározza az alaktani értékét:régi finnugor és régi magyar. (Sauvageot, Mondattan, 5-6, 8), kínai, Maláj,közép-afrikai, bászk.

28. Jelen van múlt időbeli részesülő vonatkozó mellékmondat funkciójában: Sumér: ( a jövő ember = lú-gin-a = aki jön; a leesett alma = hashur sub-ba);kaukázusiak, finnugor, magyar, török, bászk, tibeti, dravida, sémi, akkád, hamita.

29. A szenvedő alakot kerüli:magyar, török, paleo-szibériai.

30. Előragok (igekötők)akkád, nyugat-kaukázusi, bászk, magyar, szanszkrit, indoeurópai.

31. Belragok:kaukázusi, magyar (régies), jenisszei nyelvekben, tibeti, bantu.

32. Részeset vonzása tárgyeset helyett (kivéletlenesen);kaukázusiak, magyar (népies, nem tájszólásban), "néztem neki", ehelyett: néztem öt (kivétel).

33. Kapcsolt igék kiegészítik egymást:magyar, finn-ugor, szanszkrit.

34. Óhajtó móddal is kifejezhető a "jövő idő"magyar: [haza mennék], hasonlóképen franciául is (a határozottság helyett.)

35. Óhajtó mód kötőszavai: szumér he-, ha-, (hu-), Ujgur -hai, magyar-hadd, hagy, (O magyar hug) g>gy.

36. Az ige egyedül is mondatot alkothat:sumér ba-kú-é = eszik belőle, magyar, török.

37. Névmástővel egyezése:ujgur, finnugor, magyar.

38. Mutató elemek egyezése: szumér (e, ne e-ne), magyar (-e, -ne, ne!), török, (tibeti-burma).

39. Mutató névmásokból származó igeragok; e-ne vagy e-ne-ne.magyar -e, -ne (népies), és a többes szám 3 személy ragja: (-e-)né-ne-(k), a többes szám "k" jával, egyes szám 3 személy: -e-ne, pl. kell-e-ne (feltételes mód).

40. Megfelelő jövő időrag: sumér (-de, e-de, hozzá még a rédi -ad), kaukázusiak (gyakorító, kezdő igék részére stb., lásd Dirr, Trubeckoj), magyar; -end, -and, amely egy kissé ősi.

41. Parancsoló módban az igekötőnek a gyök után való vetése (menj el!)Kaukázusiak, magyar (az összes igekötőket hátraveti), indoeurópai ez csupán az erre minősített igekötőkkel történik.

42. A személy vagy tárgy számjegy mellet, egyes számban van:szumir (mindig), UA mindig, Kaukázusian (nagy részben).

43. Összetett számnevek képzése: nagyobb+ kisebb;magyar, török, (A finnugor és indoeurópai nyelvekben csak 11-től kezdve)

44. Tagadó mondat szerkezete. -Nincs tagadó ige:Kaukázusi (Grúz), magyar, latin, finn.A tagadás -n jele a magyar, szanszkrit, indoeurópai.

45. Nyomatékszók gyakori használata: A szumérban: ám, -na-, stb., magyarban: ám, no stb., finnugorok munda-kól.

46. Igék, "álsegédigék", A szumérban "ag" és "du" igekötővel néha , előfordulnak az ige-komplexumban, mint kiegészítők, önálló jelentés nélkül. Ezek erősítik az uralkodó igét.. ag = tenni, du = építeni, elkészíteni, kiegészítik az igefogalmat. Az "ag", sőt az "ang"(ag), "us", "ul" (šu-gid) szumér igegyökök csak a magyarban fordulnak elő mint képző kiegészítők, bővítők. Így a számos igegyökkel főlegmozgást kifejező igéket alkotunk. Így az "ag" = tenni-nek megfelel a rag: "moz-og, dob-og, csep-eg igékben.. az ang = szeret, mérni-nek: szor-ong,terj-eng az "uš-nak = követni, irányt követni, űz-ni, : köt-öz,bog-oz az "ul 7"nak = irányitani, ütni: por-ol, korh-ol, unsz-ol, ..
Ezek mindig kiegészítik az igegyököt és nem módképzők, mintahogy ez a török nyelvekben megvan.. Az -ag, -eg, -og elemekkel a magyarbanfőneveket és mellékneveket is képezhetünk, pl. szúny-og, hany-ag, rész-eg stb.)

47. Kettős tövek mély és magas hangzókkal: Szumérban uri-eri, emen-umun, a magyarban: kever-kavar, csöbör-csupor.Ilyenek előfordulnak a török nyelvekben is.

48. Ragok és szóképzők egyezése: a szumér -ta, Finn -ta, Magyar -tól, -tó. Török -ta, Japán -ta; A szumér: -ra (részes eset), a magyar -ra (irányt kifejező részes eset),a török -ra/ru; A szumér -ra (szétválasztó), a magyar -ról, -ró (szétválasztó); a szumér -še, -eš/uš; a magyar -hez, -hoz, a török -isz; a szumér al-, a magyar el-; a szumér e, ne, e-ne, a magyar -e, ne; A szumér nu, nu-am, nam (tagadás), a magyar ne, nem, Ostjak nem. Egyébként a finnugor nunáció? nélkül: ei (ejde?, ejnye?) [ez így van a Dravidában is!]

49. Szavak képzése mondat által: szumér: gaba-nu-zu = vetélytársat nem ismer= derék; gis^-nu-zu =férfiasságot nem ismer = szűz....nimgir-he-du = igazgató által szerzett, felfogadott=napszámos....a magyarban: bor-nem-issza (tulajdonnévképpen is), hánya-veti, szél-verte, bot-csinálta.

50. Igekötők iránymutatása elhelyezése: a szumérban "mu" (mü? =), "ma", a fontosabbra, a központra; az "-e/i" pedig a kevésbé fontosra, a széleken lévőkre céloz... a magyarban "meg-" a teljesre, a bevégzettrecéloz; az "el-"a távolodást... a "majd" pedig halogatást fejez ki,"íme" közvetlenséget (1. az előzőket a nyelvekről).

51. Az alany ismétlése az ige után, névmás által: (St. Langdon, Szumér irodalom , Szövegek)Kaukázusiak, Himalájai nyelvek, Munda-Kól, Magyar, (a ház meg-épül az).

52. Meghatározatlanságok. A szavak különféle jelentése a mondatban. (A szumérban pl. "du" = menni, (kivétel) a "du" (ugyanazon jellel)=tenni,és még számos eset ismeretes...a magyarban: szán- (valamire), szán-(valakit), ... kerül (valamit), sok-ba kerül; Szanszkrit, Indoeurópai.

53. A beszédrészek sokoldalúsága a mondatok szórendjében:(Jestin Rövid szumér nyelvtan, 31/32 és 51, 52). Régi magyar.

http://users.cwnet.com/millenia/goszttan.htm

Ajánlott irodalom:
Bobula, Ida 1951: Sumerian affiliations. A Plea for Reconsideration. Washington D.C. (Mimeographed ms.) 

Zakar, András 1971: "Sumerian - Ural-Altaic affinities". In Chicago Journals, Current Anthropology, Vol. 12, No. 2, Apr., 1971, Sumerian-Ural-Altaic Affinities: 215-225. 

Gostony, C. G. 1975: Dictionnaire d`étymologie sumérienne et grammaire comparée. Paris. 

Simo Parpola, "Sumerian: A Uralic language" in Language in the Ancient Near East. Compte rendu de la 53e Rencontre Assyriologique Internationale, Moscow., July 23, 2007 (work in process)